Avagy a belső döntés adta új életélmény
Szeretnék végre maradéktalanul boldog lenni – hangzott el a számból a mondat egy rám nagy hatással bíró film után. Szeretném végre magam mögött tudni mindazt, ami gátol ebben, ami visszahúz vagy rám nehezedik – szólt a folytatásom.
Ahogy meghallottam a saját szavaimat, valami egy pillanat alatt indult el belül.
Vajon mi tart vissza a boldogságtól valójában?
Minek van rám ténylegesen akkora hatása, ami meggátolhat ebben?
Igaz lenne, hogy nem lehetek itt és most maradéktalanul boldog?
Hogy ez majd csak egyszer a távoli jövőben lehetséges számomra?
A kijelentésem nyomán elfogott gyomortájon az ismerős szorongás, miközben a belül visszhangzó kérdéseim úgy kavarták fel a szürkés-langyos érzelmi állóvizemet, a csalódottság, a tehetetlenség, a várakozás, a feloldhatatlanság látszatának nyomasztó egyvelegét, hogy hirtelen nem találtam a helyem.
A kijelentésemben ott volt mindaz, ami valójában gátja a boldogságomnak: a kimaradás ismerős élményéből táplálkozó keserűség, szenvedés, önsajnálat, és az a bénító energia, ami ólomsúlyként húz le, elhitetve velem, hogy nekem csak ennyi jár, hogy számomra csak ez lehetséges.
A saját válaszomként felsejlő kérdéseim viszont pontosan ebbe az ismerős énérzés-élménybe piszkáltak bele. Mert hát mi van akkor, ha valójában nincs semmilyen külső tényező, ami visszatarthat a boldogságtól? Ha itt és most lehetek maradéktalanul boldog? Ha mindez csak rajtam múlik?
Lebuktam saját magam előtt.
Mert bár valid minden a történetemből, ami nehéz, ami kihívást jelent, amivel dolgom van, de valójában én vagyok az, aki engedi, hogy a múlt tapasztalásai nyomán a boldogtalanság elterpeszkedjen a jelenem felett.
És ha én adok energiát neki, akkor én is tudom elvenni tőle. És én tudom másnak adni, annak, amit valójában élni, érezni szeretnék.
Egyszerre kínos, letaglózó és felszabadító a felismerés.
A felszabadító része most a legfontosabb, de persze a saját szerepemmel való szembesülés kényelmetlensége is hozzájárul a határozott döntésemhez: Én itt és most maradéktalanul boldog leszek.
Boldog, mert a boldogságot teszem meg belső horgonyomnak és világítótornyomnak, bármi történjék is odakint.
A boldogság alatt pedig azt az új életérzés-csomagot értem, amiben a könnyedség, az áramlás, a bőség, a béke, a tágasság, az otthonosság és a mély önazonosság csodálatos egyvelege adja számomra az iránymutatást.
Megnyugtatóan magától értetődő. És most jön a munka része.
Ebbe szeretnélek most Téged is bevonni.
Úgy feltételezem, hogy Te is vágysz hasonlóra. Hogy Neked is van olyan pakkod, amit szívesen hagynál már magad mögött, de jelenleg még mázsás súlyként nehezedik rád, azt üzenve, hogy majd akkor érezheted magad másképp, ha ezzel megvívtad a megvívnivalódat. Úgy feltételezem, hogy Te is szeretnél végre elégedett, magabiztos, kiegyensúlyozott lenni, az a legjobb önmagad, amiről tudod, hogy létezik, de csak ritkán tapasztaltad meg a maga teljességében.
Itt az idő. A Te időd.
Döntsd el, hogy a vágyott önmagad leszel, itt és most.
Döntsd el, hogy mától pontosan olyan jól érzed magad, ahogy érezni szeretnéd.
Döntsd el, hogy ez az a pillanat, amikortól megéled azt a csodálatos életet, amiről érzed, hogy a Tiéd.
Eldöntötted? Belülről, teljes szívvel?
Vagy még hezitálsz, netán kétség van benned?
Itt most „csupán” az elhatározásodról van szó, hogy elköteleződsz-e magad, a boldogságod, a legjobb életed mellett.
Nincs semmi más tennivalód. Nincs dolgod a hogyannal.
Ha döntöttél, olvass tovább, de ha még bizonytalan vagy, ha még nem tudod letenni a voksod magad mellett, akkor állj meg, és nézegesd egy kicsit azokat az érzéseket, gondolatokat, testérzeteidet, amelyek a döntés lehetősége nyomán ébrednek benned.
A döntésed lesz a Te személyes belső horgonyod, a mindig jelen lévő világítótornyod, bármi történjék is körülötted. Vagy ha úgy tetszik, ez a döntés lesz a Te belső bázisod, amihez mindig visszatérhetsz, ez a döntés lesz a Te tűpontos belső szűrőd, amin keresztül szemlélheted a kint zajló dolgokat és azok egyértelmű visszahatását rád.
És hogy hogyan működik?
Egészen egyszerűen, mégis éppen az egyszerűsége miatt kíván éberséget, tudatos jelenlétet és újfajta erőfeszítéseket.
Abban a pillanatban, amikor ténylegesen és visszavonhatatlanul elköteleződünk a legigazabb önmagunk, a saját boldogságunk és a nekünk szánt legcsodálatosabb élet mellett, a mindennapjaink, a kapcsolódásaink, a munkánk, az egész világunk új megvilágításba kerül. Mintha egy tisztán látó szemüvegen keresztül tekintenénk mindenre, ami történik velünk.
Az éberségben és a tudatos jelenlétben teljesen egyértelművé válik, mikor éljük meg a maga természetességében mindazt, ami a legbensőbb vágyunk, ahogy az is világos lesz, amikor nem.
Pontosan tudni fogjuk, melyek azok a kapcsolódásaink, ahol kérdés nélkül a ragyogó önmagunk lehetünk, és melyek azok, ahol erősebb határokra vagy épp nagyobb távolságra van szükségünk, mert eltompul a fényünk, mert összemegyünk kicsire.
Kétségtelenné válik, hogy melyek azok a feladataink, amelyek igazán összhangban vannak velünk, amelyekben könnyedséget élünk meg, amelyek által bőséget áramoltatunk, és melyek azok, amelyek éppen az ellenkező élményt adják számunkra, küzdelmesek és nincs motivációnk hozzájuk.
Tiszta lesz az is, hogy mely tevékenységek, programok és milyen környezet táplálja leginkább a belső forrásainkat, ahogy az is, hogy melyek merítenek le, és lopják maguknak az energiánkat.
Bizonyosságot élünk meg a számunkra ideális napirenddel, étkezéssel, mozgással, öltözködéssel kapcsolatosan is, ahogy nem lesz már kérdéses az sem, hogy mi nem a miénk.
Jól hangzik, ugye?
És a legcsodálatosabb, hogy ez a Te világodban is lehetséges, mindegy, honnan indulsz, mi a múltad, vagy épp mit élsz éppen most a jelenedben.
Csak egyetlen dolgod van, a legszebb feladat az életben: újra és újra és újra, naponta vagy akár naponta többször lehorgonyozni a legigazabb önmagadban, a boldogságodban, az életben, amire születtél.
Újra és újra és újra kapcsolódni azokkal az új, vágyott érzésekkel, amelyeket mindig is kerestél, amelyekre mindig is vágytál. Vagyis újraprogramozni a saját belső szoftvered oly módon, ahogy az számodra a legjobb.
Ahogy ez a belső átalakulás halad, úgy válik magától értetődővé az is, amit kívül szükséges tenned. Mindez természetesen alakul majd, olyan tempóban és olyan lépésekkel, amelyekre készen állsz. De ezzel most egyáltalán nem kell foglalkoznod.
Tudod: „csupán” hozd meg a döntésed és horgonyozz le benne minden egyes nap.
Aztán gyere és meséld el, milyen fantasztikus megélésekben volt részed.
#boldogtalanság #életérzés #életélmény #döntés #változás #transzformáció #tudatosság #boldog #boldogélet #önazonosság #valódién #kiteljesedés